MI??!!!
Gyors megegyezés után az Ő kocsijával mentünk. A kedvenc plázánkhoz vezetett az első utunk. Én nem kérdeztem mi volt ilyen halaszthatatlan, és Ő sem firtatta a dolgot amíg le nem ültünk a kedvenc kávézónkba. Megrendeltük a narancslét, és amikor kihozták egy kis ideig nézegette aztán hozzákezdett a mondandójához.
- Összeköltözöm Luck-kal …- vágott egy savanyú vigyort.
- De hát ez nagyszerű! – próbáltam lelkesedni az ötletért, de láttam rajta, hogy valami ettől sokkal nagyobb nyomja a lelkét…
- Az- motyogta.
- De hát akkor mi a baj??? Nem értem. Szereted, legalábbis tegnap még így volt. Ő is szeret, mert le nem tudja tagadni.
- A baj csak annyi, hogy terhes vagyok…- iszonyatosan megdöbbentem. Láttam, ahogy a szemében megcsillan egy könnycsepp. Amy csak pár hónappal idősebb mint én, nincs arra felkészülve, hogy gyereke legyen. Az életstílusához meg egyáltalán nem illik egy gyerek, most készültünk főiskolára, de ebből nem lesz semmi.
- Miiiiii?? Komolyan?? De hát mért nem szóltál előbb? Akkor most mi lesz?
- Nem tudom. Őszintén nem tudom. Anyám nem is tudja, csak azt, hogy összeköltözünk. Azt hiszi, hogy most is az érettségire készülünk nálatok. Egy darabig még el tudom játszani, hogy minden rendbe van, de már nem sokára látszani fog.
- Annyira nem is tudom, mit mondjak…- és tényleg nem tudtam mit mondani. Nem voltam felkészülve, hogy a legjobb barátnőm egyszer bejelenti, hogy terhes. Odamentem és megöleltem.
- Nem is kell semmit mondj, ezt én rontottam el. – Azt hittem folytatja, de csak ennyit mondott.
- Nem feltétlenül rontottad el. Neked lesz egy gyereked egy olyan embertől, akit szeretsz és Ő is szeret . Nekem Ben-nel ez soha nem jön már össze. – éreztem, hogy a könnyel ellepik a szemem, de nem akartam sírni.
- Mi történt?? – nem akartam ezzel terhelni, inkább csak a tényeket mondtam el.
- Szakítottam vele…
- Drágám, miért nem mondtad?? Akkor nem csacsogok ennyit. – még Ő kér bocsánatot?!
- Szerinted ez mi ahhoz képes, hogy te terhes vagy?? Szerintem neked nagyobb szükséged van egy lelki támaszra, mint nekem. –persze nem állt szándékomba elmesélni neki a tegnap estét.
- Hogy történt?? – láttam rajta, hogy érdekli, de nekem nem volt kedvem sokáig ragozni a dolgot, mert tudtam csak itatnám az egereket.
- Megcsalt, letagadta, szerinte nem tartozik magyarázattal, és én meg szakítottam vele…- mondtam, majd megittam a narancslevemet.
- Ez gáz…
- Az! Mit szólnál valami kellemesebbhez?- próbáltam mosolyt erőltetni az arcomra, több kevesebb sikerrel.
- Pontosan mire gondolsz??- láttam rajta, hogy most akár mibe benne lenne csak kicsit kikapcsolja az agyát.
- Mondjuk egy mozi és utána, egy jó pizza anyukámnál, aztán ha van kedved vehetnénk valami ruhát…
- Az eleje jól hangzik, de ruhák már nem , mert nem sokára úgy se tudom hordani .- mosolygott, és éreztem ez valahogy szívből jött. Most azt merném mondani, hogy jó anya lesz, de nem akarom el sietni a dolgot. Arra leszek majd kíváncsi, hogy Luck milyen apa lesz. A gondolkodásomból Amy szólongatása zökkentett ki.
- Melyik film legyen?- mutogatott.
- Hát legyen a Nászajánlat. – böktem az elsőre, ami ott volt.
- Hát oké! De addig van még 50 percünk, mi lenne, ha a Holdhercegnőt néznék.
- Felőlem rendben!- mosolyogtam. Gyorsan vettünk kukoricát és üdítőt aztán irány a mozi terem, és még így is majdnem lekéstük. Nem igazán a filmre figyeltem mint arra, hogy mi zajlott el az előző 2 órában. Attól kezdve, hogy meg jött az sms. A pizza ki is maradt. A film vége után gyorsan haza mentem tanulni, de szinte meg se jegyeztem, amit olvasok, a szemem siklott a papíron. Az agyam máshol járt. Aztán eszembe jutott Alex és az Ő tegnapi akciója. Aztán persze inkább rájöttem milyen jó pasi csak úgy mellesleg és kedves, aranyos, bájos, megértő, és… folytathatnám a felsorolást. Bele aludtam a nagy álmodozásba és csak másnap reggel ébredtem arra, hogy anyám dörömböl az ajtón.
- Kisasszony ideje felkeni, 9 óra!- néha annak is meg van az előnye, hogy anyám nagyon korán kel, de most nem. Úgy éreztem magam mint egy mosott rongy. Végignézve magamon arra is rájöttem, hogy a tegnapi ruhámba aludtam.
- Fent vagyok!- motyogtam.
- Akkor gyere reggelizni!- mondta már kicsit halkabban.
- Adj 10 percet és ott leszek!
- Oké! Siess!- ez a reggel is jól kezdődik, remélem a nap többi része jobban telik majd…
Kérlek írjatok komikat akkor is ha tetszett és akkor is ha nem! Köszi :P
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése