Meglepetés vendég
Később a szobám padlóján ücsörögtünk és néztük a felhőtlen csillagos eget. Törökülésben ültem Alex mögöttem ült terpeszben. Csöndben voltunk, de nem volt kínos.
- Ezt akkor szerettem volna neked adni, mikor nálunk voltunk, csak a drága nővérem megzavarta az akciómat.
- Remélem nem valami csili-vili cuccos- mosolyogtam.
- Az ízlésemben azért megbízhatnál- hallottam a hangján, hogy mosolyog- Ne mozogj! – figyelmeztetet. Hűvös ujjai érintését éreztem egy pillanatig a nyakamon aztán valami hideg ölelte a nyakamat. Elkezdtem tapogatni és találtam egy szív medálos nyakláncot. Megfordultam az ölelésben és megcsókoltam.
Az nap éjszaka nagyon rosszul aludtam. Úgy éreztem mintha tengeren lennék és fáztam is, de ezt az idegesség rovására tudtam be. A vasárnap unalmasan telt. Beszéltem a lányokkal meg persze Alex-szel.
Ma megyek be a suliba az érettségi jegyeim miatt és a felvételik miatt. Végre eljött az idő, hogy indulnom kelljen. A lányokkal az M&M előtt találkoztunk. Beültünk reggelizni és csak úgy mentünk tovább. Rosszabb eredményekre számítottam ezért kellemesen csalódtam magamban. Angol: 4-es (Ebből az Irodalom lehetett volna jobb is, de így alakult) matek: 3-as francia:4-es töri:5-ös ( mellesleg ezt nem tudom, hogy hoztam össze:P) A suliból kifelé tartva nagy meglepetés várt az autómnál. Egy barna hajú lány támaszkodott neki hanyagul és mosolyogva várt engem. Eva, csak az a kérdés mit akar.
- Szia! – próbáltam mosolyt erőltetni az arcomra, de nem nagyon sikerült így feladtam. Nagyon kíváncsi voltam és egyben nagyon aggódtam azért mert nem tudtam mit akar.
- Sziasztok!
- Halló!- néztek rám kérdően a lányok.
- Eva Ők itt a barátnőim Lisa és Amy. Csajok Ő itt Alex nővére Eva.
- Beszélhetnék veled?- fordult felém Eva. Kicsit meglepett, de végül is mit vártam.
- Persze. Haza juttok??- néztem Lisára és Amy-re.
- Miattunk ne aggódj nagy lányok vagyunk.
- Akkor jó! Sziasztok!
- Helló!- azzal elsétáltak. Egy darabig néztem a távolodó alakjukat aztán visszafordultam a nem várt vendégemhez- Honnan tudtad, hogy itt leszek??- szegeztem neki a kérdést.
- Követtelek- vallotta be és ördögi vigyor kúszott az arcára.” Ez nem sántikál jóban az is biztos.” Próbáltam nyugodt hangot megütni a következő megszólalásomnál.
- Miért??- de a választ már nem hallottam. A világ elsötétült.
Egy idegen helyen nyitogattam a szememet. Hideg volt, minden tagom fázott. Vizes volt a ruhám, a fejem sajgott, valahova nagyon beverhettem. Sötét volt. A szám kiszáradt. Vattát tudtam volna köpni. A kezem véres volt. „De mitől?!” Meg fogtam a fejem és éreztem valami nincs rendben. Vérzett a fejem. A gondolataim kavarogtak.” Hogy kerültem ide? Hol van Eva? Miért vagyok itt?? Ki hozott ide? Mibe vertem be a fejem? ” Egyre kétségbeesettebb lettem. Könnyek szöktek a szemembe. Felültem. A szememet erőltetve próbáltam kitalálni hol lehetek. Sikerült kivennem, hogy egy padlón ülök és van még itt mellettem valami. Az ablakot is sötét borította. Nem messze tőlem volt egy ajtó. Feltápászkodtam a földről és oda botorkáltam. Többször is meginogtam, de végül nagy szenvedés árán elértem a kitűzött célomat, az ajtót. Nagy levegőt vettem, és lenyomtam a kilincset. Elsőre nem nyílt. Sokadik próbálkozásra megadta magát a zár és kinyílt. Nagyokat kellett pislognom ahhoz, hogy meglássam azt a személyt, aki az ajtó mögött rejtőzött.
A medál( ilyennek képzelem:P):
Sziasztok! remélem tetszett a fejezet!
Puszi mindenkinek: Dóri
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése